Hollókő
Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád vármegyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is eredeti rendeltetésének megfelelően használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.
A község két részből áll, az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, mára pedig már az UNESCO védettsége alatt áll. Továbbá a 15. és 16. században az oszmán ostrom ellen jelentős szerepet játszó vár egyes részeit is helyreállították.
Hollókő házai egyetlen út mentén épültek meg. A házak alapanyaga túlnyomórészt kő, mindegyik több szobával rendelkezik, melyek egymás mögött helyezkednek el: hálószoba, konyha és kamra. A tetők oromzattal díszítettek. A faluban lévő 58 ház közül több múzeumként funkciónál (babamúzeum vagy bábmúzeum, falumúzeum és postamúzeum) Rendelkezik katolikus templommal, és az előbb említett Hollókő várával, melyet a 13. században építettek. Július minden utolsó hétvégéjén tartják meg a Palóc Szőttes Fesztivált, október második vasárnapján pedig a borfelvonulást.
Hollókő a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A település Nógrád vármegye középső részén, Szécsénytől délkeletre 12, Pásztótól északnyugatra 20 kilométerre, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21-es főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki (Nagylóc és Felsőtold közigazgatási határán) a faluba vezető, 21 146-os számú bekötőút. A településről másik irányba nem lehet továbbmenni, így Hollókő egy igazi zsáktelepülés. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy palóc parasztcsalád jellemző életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.
A község két részből áll, az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, mára pedig már az UNESCO védettsége alatt áll. Továbbá a 15. és 16. században az oszmán ostrom ellen jelentős szerepet játszó vár egyes részeit is helyreállították.
Hollókő házai egyetlen út mentén épültek meg. A házak alapanyaga túlnyomórészt kő, mindegyik több szobával rendelkezik, melyek egymás mögött helyezkednek el: hálószoba, konyha és kamra. A tetők oromzattal díszítettek. A faluban lévő 58 ház közül több múzeumként funkciónál (babamúzeum vagy bábmúzeum, falumúzeum és postamúzeum) Rendelkezik katolikus templommal, és az előbb említett Hollókő várával, melyet a 13. században építettek. Július minden utolsó hétvégéjén tartják meg a Palóc Szőttes Fesztivált, október második vasárnapján pedig a borfelvonulást.
Hollókő a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A település Nógrád vármegye középső részén, Szécsénytől délkeletre 12, Pásztótól északnyugatra 20 kilométerre, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21-es főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki (Nagylóc és Felsőtold közigazgatási határán) a faluba vezető, 21 146-os számú bekötőút. A településről másik irányba nem lehet továbbmenni, így Hollókő egy igazi zsáktelepülés. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy palóc parasztcsalád jellemző életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.
Térkép - Hollókő
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |